Megelőzés fontos az egészségünk megtartásához!

25 hozzászólás Írta Gábor Szabó Béla 6 napja

 

dél-pesti 020

Megelőzés fontos az egészségünk megtartásához!

 

Olvasom és hallom, hogy az egészségünk megőrzése érdekében, milyen nagy jelentősége van a megelőzésnek, a szűrő vizsgálatoknak. Jó pár hónapja (4-5), hogy a Szent Imre Korházba, Colonoscop (vastagbéltükrözés) kontrol vizsgálatra jelentkeztem volna, csakhogy nem adnak időt, mert „mára” nincs műszerük. Ez a műszer (mert hogy eddig volt), olyan sokba kerül?                                                                                                                   Az csak természetes, hogy Debrecenbe 20. 000 főt, befogadó stadiont építenek, még ha belerohadunk is.  Aztán ott áll üresen, mert az a kisebb réteg, amely jegyet tud venni, nem fogja megtölteni soha. Több hónapos, esetleg (más területen) éves váró lista van ebben a kerületben is, amelyre "büszkék" vagyunk (mint sok másra szép hazánkba), hiszen „BUDAI”, és az egyik nagy kerület.

Nyugdíjas ember lévén, nagyon rossz érzésű gondolataim lettek. Tessék mondani, melyik korosztálynak fontos, és szükséges ez a vizsgálat?                                                  

Természetes, mindegyiknek. De, akkor másképp kérdezem!                                                                                                                                                                   Száz, 30 éves esetében hány főnél találnak problémát a szűrővizsgálat során?                                                                                                             Válasz: esetleg 3.                                                                                                                                    Száz vizsgált 60-70 éves embernél hány főnél találnak problémát? Válasz: 40-50.      

Akkor kinek szükséges, és kinek végzetes, ennek a vizsgálatnak az elmulasztása?                                                                                                          A vizsgálat elmulasztása, VÁRAKOZTATÁSA a modernkor eutanáziája.         Természetes az, akinek ötszáz ezer forint felet van a jövedelme, az megteheti, hogy magán rendelést vegyen igénybe, lehetőleg minél előbb, és természetes ezeknek az embereknek a nyugdíjas korú hozzá tartozóik is, megengedhetik maguknak a kiváltságosságot.                                                                                                    Ez természetes, mert hogy ezek az emberek többet érnek.                                           (Ezt hallottam, és ez idézet volna, nagy és okos embertől).

Azok, akik velem együtt „élvezték” a Rákosi rendszer minden „gyönyörét”, rettegtek, nélkülöztek, azok ebbe az új szabad világba lassan beledöglenek. Azt hogy tisztességesen fejeződjön be életük, úgy gondolom, megérdemelnék.   

Budapest. 2012. 05. 11.

                                                                              Gábor Szabó Béla

 

 

 

 

Megelőzés fontos az egészségünk megtartásához! bejegyzés elolvasása

A Turánu átok!

24 hozzászólás Írta Gábor Szabó Béla 3 hónapja

 

 
 
 
A Turáni átok!
 
Egy ősi Magyar legenda szerint, „a Turáni átok”, amely azt mondta: a magyarok közt, legyen széthúzás, és legyen ellenségeskedés. Megvan.
Egyre erősebb bennem az érzés, hogy a legenda még él ezer év után is.
Mert kérdezem, összetartunk?
Nem!
Mai Magyarországon annyi megdöbbentő esettel, történettel találkozom, hogy már sokszor nem is rökönyödöm meg.
Ha nincs háromszáz ezer forintos jövedelmem, nem sokat érek, sőt akkor több adót is fizetek.
Ha nem vagyok ismert személy, az igazságszolgáltatásban is más elbírálást kapok.
Például: egy énekes, vagy színész alkoholos állapotban közúti balesetet okoz, első alaklommal, nem kap semmilyen büntetést egy kis „na-na” kívül.
Sajnos a kárt, vagy sérülést szenvedő személy húzhat haza.
Pedig Ő is Magyar állampolgár.
Mint állampolgár, esetleg kisebb értékekkel rendelkezik?
Aztán, keresnek valamilyen megoldást, és megmozdul a „krém”.
Elképzelem, hogy a VI. emelet 43-ban lakó „Nincs kapcsolatom úr” esetében mit mond a biblia, a törvény?
Lehet, hogy Ő, éveket kapna.
Hát igen, régen is volt földesúr, és volt jobbágy. Akkor is különböztünk,  mint vagyonos ember, vagy szegény. Akkor is tudták merre dőljön a ceruza.
Csak most már más a társadalmi berendezkedésünk. Nem kizsákmányolási tervet kell teljesíteni.
Ma Demokrácia van. Na, hogy ez mit jelent?
Pofozhatsz amennyit, akarsz. Kifigyel oda?
Ez van társadalmilag, illetve én így látom.
Ennél már csak úgy tudunk lejjebb menni, ha a kis közösségünkben, a családban is, olyan ellentéteket tudunk gerjeszteni, hogy az már több mint az átok.
 
Példám: Nagy úr 30 éves egészséges pék, van egy pár hónapos gyermeke, élettársa, és két nagy kutyája.
Lakik a lány Apjának a lakásában.
Nagy úr nem dolgozik, nem is dolgozott, csak 1-1 hetet, ez után pihent 5-6 hónapot.
Miből él?
Van neki Édesanyja, aki már nyugdíj felé halad, és fizikai munkával keresi meg Nagy úr életéhez a szükséges javakat. Ja és persze a kutyáknak is, mert hogy Nagy úr nem hajlandó a kutyáktól megválni.
Állatbarátok figyelem! Szeretem az állatokat.
Kérdezem, ha valaki tud válaszolni.
Nagy úrnak fontosabb a két kutya, mint az Édesanyja, akinek egyre nehezebb előteremteni a szükséges anyagiakat.
Értetlen számomra az is, hogy egy Édesanya meddig hajlandó gyermekének elnézni mindent. Persze a nők másképpen gondolkodnak.
Már csak annyi, a mamának a véleménye: a gyereknek valamiből kell élni.
 
Budapest, 2012-02-17             
                                                                     Gábor Szabó Béla
 
 

 

A Turánu átok! bejegyzés elolvasása

Nehéz ma az élet!

1 hozzászólás Írta Gábor Szabó Béla 5 hónapja

 

 

 
Nehéz ma az élet!
(…hogy megyünk el?)
 
 
Mostanában szomorkás hangulatban vagyok, és nem tudom, a tél, a gazdasági létünk (megélhetésünk), vagy az évek száma –a kor- teszi. Persze lehet ez útibbi, hiszen „itt” már sokan betegek, öregek, esetleg halottak, de sajnos sokszor fiatalabb korban lévő ismerőseim is távoznak, akiknek még 20-30 év hátra lett volna.
Persze mondhatnám, a múltban is előfordultak ilyen esetek, de sajnos a mai életünkben (úgy látom) „dobogósak” vagyunk sok –rossz- negatív társadalmi történésekkel.
Még tovább megyek, statisztikai adatok szerint (sokan azt mondják az olyan, amilyent az ember készít) Magyarország a rákos megbetegedésekben az első 5 között van. Az AIDS megbetegedés az elmúlt 5 évben 25% -l emelkedett. Az öngyilkosság terén is szégyenkeznünk kell, a szomszédos országokhoz képest, és ebben a témában a 16-től a 47 éves korig is vannak történések. Miért teszik?
Nem szeretem ezt a szót, hogy öngyilkosság. Félelmet vált ki bennem, megriaszt, taszít,
és -érdekes- a sajnálat érzése valahol a sor vége felé van. Szívesebben használom, azt a megnevezést, hogy ön kezével vettet véget létének.
Nem túlzok, ha azt mondom, szégyelljük, ha valaki saját kezűleg vett életének.
Napokban, közelségemben egy 47. éves ember vetett véget életének. Mikor kérdeztem egy-két embert, aki többet tudott az esetről, annyit mondtak: meghalt!
De hát ez nem annyi, hogy meghalt, mert egészséges ember volt. Miért tette, és miért beszélünk róla titkolva, szégyenkezve?
 
Pedig nem is mindig a megélhetés, a gazdasági tönkre menés a jellemző a végső elkeseredéshez, ugyan itt is lenne egy megjegyzésem:
A mikro gazdasági életembe (családi kasza), ha nincs kenyérre valóm, sőt a szomszédtól, kölcsönt kérek, akkor nem a névtáblám lecserélése lesz a legfontosabb, a legsürgetőbb, sőt nem névtábla lecseréléstől fogom várni a jobb létet, a jó közérzetett.
A betegségek, lelki bajok, az élet „eldobása”, szerény véleményem szerint, a szeretett hiánya miatt van első sorban. Ezt az érzelmet, az új rendszernek elmúlt időszakban, sikerült teljesen tönkre tenni társadalmilag (nem csak a mostani kormányra gondolok).
Sokszor találkozok barátok, családok politikai vitájával, kinek melyik párt a szimpatikus, a hiteles, ez miatt  egymástól való eltávolodás sem ritka. Ez kinek jó?
Mondhatom, mert éltem, és tapasztaltam, hogy, még a Rákosi rendszerben is megosztották a szegények a kis paprikás krumplijukat, szerették egymást az emberek.
Most, ha lehet az irigység, a közöny, az érdektelenség dominál. Nem érdekel olyan ember akinek „baja” van, mert nekem is éppen elég van. Nem érdekel az, az ember, akinek több, van anyagilag, sőt kívánom, hogy érje valami baj.
Úgy látom a most 20-30 éves generációt a szeretett szükségessége, nem érdekli, remélem a hiánya miatt, nem szenvednek majd!!!
JÓ LENNE HA ROSSZUL, LÁTNÁM EZT.
 
Budapest, 2011. december 14.
 
                                                                          Gábor Szabó Béla

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nehéz ma az élet! bejegyzés elolvasása

A Remény!

0 hozzászólás Írta Gábor Szabó Béla 5 hónapja

 

 
 
 
Kattints a képre a teljes mérethez!
 
 
 
 
 
 
 
A REMÉNY.
(Melindához)
 
A remény, amely az ember lelkébe váj.
Megsemmisült bizalom, melytől,
a szív még jobban fáj.
És mi reméltünk, reményt naponta cseréltünk.
 
Hitük hogy a por, melyet a szél szemünkbe fú,
elszáll, mint a gyermekkori bú.
Lettünk egy nyikorgó szekér, mely csak rí
a teher alatt, melyet nehezen bír.
 
Te elmentél, bár kérted hasztalan,
lelked tovaszállt s lettél parttalan.
Erődből végül maradt annyi,
Hogy a túlpartra még át tudj menni.
 
Lehunyt szemed mögött van már a te világod,
Már most érzem, hogy fáj, a te hiányod
Lettél az úr kertjében a legszebb inda
Míg élünk szeretni fogunk Melinda.
 
 
Budapest, 2011. december 7.
 
                                                                        Gábor Szabó Béla

                                       

 

 

 

 

 

 

 

A Remény! bejegyzés elolvasása

Mi lesz Magyarországgal?

0 hozzászólás Írta Gábor Szabó Béla 9 hónapja

 

 
 
 
 
 
 
 
Mi lesz Magyarországgal?
 
 
 
Sokkhelyen látom Nagy- Magyarország térképét. Sok ember szeretné, de jó lenne újra tudni, hogy Erdély, felvidék, stb. újra hozzánk tartozik. Igen én is így gondolom. De, ma már féltem ezt a kis Magyarországot.
Vajon 10-20 év múlva még létezni fog Magyarország, vagy csak egy kis mini állam lesz, vagy eltűnik végleg, és leszünk egy haza nélküli nemzett?
Ma, nincs, és nem is látszik olyan párt, olyan ember, aki képes lenne, és akarná is, hogy az egyre fogyó nemzet fenn maradjon.
Ma a pártok csak a hatalom megszerzésére törekszenek, és vele együtt a lehetséges megszerzett javakra.
Perspektivikusan az eltűnést, célt tekintve jó irányba haladunk, csökken a lakosság száma, a fiatalok mennek külföldre, az öregekre meg nincs szüksége az országnak, hiszen a korházakban még a gyógyszert is be kell vinni, ha telik a nyugdíjból, amit „mérhetetlen” mértékben emelnek, és ha lesz, nem orvos, hanem nővér.
Kérdezzek sok fiatalt, gyermekvállalás témában, azt válaszolják „magamat sem tudom eltartani”, hogy vállalnék még gyereket? Na így aztán szaporodjon a nemzet!
Egyre több a munkanélküli, „én így látom”, és nem a statisztika érdekel, hanem a tény. Szaporodnak a fedélnélküliek.
Az a kisebb réteg, amelyet ma is támogat a kormány nem a panelházban, lakik.
Természetes a mini álamhoz elegendően lesznek.
Elvették a betegpénz felét, és az „természetes” ha már beteg az ember, éljen fél pénzből.
Nem az a megoldás, hogy a táppénzcsalókat kiszűrjék, hanem rájuk hivatkozunk, és az ok megvan, miért büntetnek így mindenkit, legyen becsületes, vagy becstelen.
 
Megszorítás nincs, kapjuk a tájékoztatást, csak drágulás. Drágul a benzin, az alkohol, cigaretta, és természetes ez után mindenek az ára felmegy. Ma már nem is várja az ember, hogy 2-3 év múlva jobb lesz, mert tudja hogy csak rosszabb.
Gyarapszik a büntetések területe, ma már a kerékpáros is fizethet, nem csak a gépkocsivezetőkre leselkedik a rendőrség, és teljesíti, szükséges hivatását.
Természetes az ígéret úgy szolt, hogy a „közbiztonság” rövid időn belül helyre áll.
Hallgatom, Pataki Attila (Edda) művész urat, hogy milyen nagy csalódás érte.
Elkötelezett párt szimpátiás, ma azt mondja „azt hittem, hogy jobb világ lesz, de nem lesz”, és becsapva érzi magát.
Nos kedves olvasó, mi lesz Magyarországgal? Lesz még gyerekeinknek, esetleg unokáinknak haza? Tényleg akarja valaki, hogy itt egy demokratikus, szabad haza legye?
Én drukkolok, hogy legyen valaki, aki még ezt akarja.
 
 
Budapest. 2011. szeptember 6.
 
 
                                                                                       Gábor Szabó Béla

 

 

 

 

 

Mi lesz Magyarországgal? bejegyzés elolvasása

Apám!

2 hozzászólás Írta Gábor Szabó Béla 9 hónapja

 

                 
 
                                                                                                  
                           APÁM!
 
 
Apám! Tényleg rossz volt az életed?
Vagy ezt, Te csak képzeled!
Van olyan, ki nem látta a Balaton színét,
és nem érezte a csokoládé selymes ízét.
 
Apám! Te érezted az édeset!
Láttad, és látod az életben a rémeset.
Be kell látnod, az elméd nagyot tévedett,
Ellened nem vétett senki, csak képzeled.
 
Apám! Tényleg ennyi az életben az értelem,
Vagy más lesz, neked is, hogy már létezem.
Fogod majd a kezem, ha tévedek,
hogy ne hibázzak, ez lesz az érdeked?
 
Apám! Ugye felnő a gyermek, ha nincs apja?
S hogy velem ez ne legyen, segítsen téged a
Józan élet papja.
Hallgasd az Urat, mert Ő is ezt akarja.
 
Apám! Példát rólad vegyek?
Mint naiv kis gyerek.
Akarod, hogy olyan legyek, mint Te?
Emelkedjek a magasba, vagy inkább le.
 
Apám! Ha ismered a jót, tanítsd meg nekem,
És az életed boldog lesz velem.
Különben mit ér az egész?
Ha értelmetlenül az élet a végén csak porba vész.
 
Apám, ne büntess, azért mert vagyok,
Ha sok neked, Én Anyámmal majd jól elvagyok.
Apám gyere le a földre, közénk,
Munkád gyümölcsétől én majd meg növök.
 
 
 
Budapest. 2011. 08. 24. 13. 30
 
                                                                  Fiad: Vilmos (Levente)
                                                           Született: 2011. 08. 24. (szerda) 13. 00 38-fok
                                                              Adatok:   55 cm. 3, 200 gramm

                 

 

 

 

 

 

Apám! bejegyzés elolvasása

Csak tanács kell!!!!!!!!!!!

16 hozzászólás Írta Gábor Szabó Béla 10 hónapja

 

 
 
                                       
 
 VAN EGY 29 ÉVES FÉRFI, AKI NEM DOLGOZIK, ÉS NEM DOLGOZOTT, DROGOZIK, AZ ANYJA PÉNZÉBÖL, ÉS AZ ELADOTT LAKÁS ÁRÁBOL, MOST MÁR ALBÉRLETBEN ÉL.
ÉDESANYJA ANYAGILAG, LELKILEG, IDEGILEG A ….. VÉGÉN VAN.
Kérdezem, KI TUD SEGÍTENI, TANÁCSOT ADNI, HOGY EGY JÓ ASZONYNAK SEGITENI LEHESEN. MIT TEGYEN? MIT TEHET?
KÖSZÖNÖM MINDENKINEK!
 
Bp.2011.08.08.
 
 
                                                        Gábor Szabó Béla
Csak tanács kell!!!!!!!!!!! bejegyzés elolvasása

AMIKET NEMÉRTEK!-1

0 hozzászólás Írta Gábor Szabó Béla 10 hónapja

 

        
 
 
AMIKET NEMÉRTEK!-1.
 
 
a/ Mit takar az elnevezés?
 
Talán a keresztapa tévedett, amikor a Szent Imre Korházban a beteg felvevőnek, vagy beteg- irányítónak azt a nevet adta, hogy: SÜRGÖSÉGI OSZTÁLY!
Történt valamelyik nap, hogy egy ismerősömnek 8. hónapban járó terhes feleségét vesegörcsös rosszullét miatt a korház sürgősségi osztályát kellett felkeresnie, délelőtt féltizenegykor, és láss csodát a leggyorsabban –sürgősen- már 16 órakor felmehetett a beteg az osztály, nőgyógyászatára, ahol rövid idő alatt intézkedtek, és az illetőt befektették.
Csak a rosszindulat mondatja velem? Aki a sürgőségi osztályon –számomra betegirányítóba, betegfelvevőn- kibír 4 óra várakozást, az tényleg beteg elv alapján mehet valaki az illetékes osztályra ???.
Csak el kell mondanom, hogy én sem „éveztem” még a sürgőségi értelmezés előnyét.
Nevezzük annak ami, betegfelvételi „osztály”, igaz ettől nem gyógyulunk meg hamarabb, de legalább tudjuk, hogy nem sürgősen segítenek rajtunk.
 
 
 
 
b/ Bank, mint világhatalom!
 
Tudom a most leírt gondolatok érthetetlenek, még számomra is, de mégsem értem.
Kedves ismerősömmel találkoztam, és semmit mondó beszélgetésünk során szóba került, hogy éppen egyik budapesti bankból jön, ahová (bő) 4 ével ezelőtt elhelyezett 400. 000-ft-t.
Gondolva az eltelt időre, meg éppen az anyagi szükségekre, kivette a pénzt, legnagyobb csodálkozására az összeg 200. 000-ft. nagyságot sem érte el.
Szomorúan konstatálta, hogy bukott több mint 200. 000-forintot.
Közös megállapításunk volt, hogy kölcsön, adta a banknak a fenti összeget, és még a kölcsönző fizetett érte.
Ki érti?
Pedig biztos egyszerű az egész. Ha a bank ad kölcsön az után aztán komolyan kell fizetni, lásd a mostani svájci kölcsönös törlesztőket.
Törvénytelen, persze de a zsugora kamatra kölcsön adok is jelentős összeggel gazdagodnak.
Akkor, ha én adok kölcsön, még ha azt bankban elhelyezet pénznek is hívom, miért károsodok, hiszen a bank komoly haszonnal használja a pénzemet.
Tudom kezelési költség, stb. de hát engem ez nem kellene, hogy érdekeljen. Persze állandóan csalogatnak, vegyek fel kölcsönt, és aki ezt meg is teszi, később meg is bánja egy életre.
Na és ha tönkre megy a bank, a pnzemtöl is -esetleg- elbúcsuzhatom.
Hol is járok én jól?
 
 
Budapest, 2010. 07. 21.
 
 
 
                                                                              Gábor Szabó Béla
 
 
 
 
 
 

 

 

 

 

 

AMIKET NEMÉRTEK!-1 bejegyzés elolvasása

Ez hogy lehet?

2 hozzászólás Írta Gábor Szabó Béla 1 éve

 

                                   

 

Ez hogy lehet?
 
 
A blogom oldalán volt, és most is olvasható „Ez is Magyarország!” cikk,
amely 2010, augusztus 23. íródott.
Ebben egy személy úgy jelentkezett be a tulajdonos lakásába, hogy az nem tudott róla.
Természetes a törvényeink lehetővé teszik, hogy az illetőnek (hosszú tortúrával némi anyagi áldozattal, pár ezer forint okmánybélyegre, és egyébre) joga van bizonyítani, hogy a lakás kizárólagos tulajdon joga az övé.
 
Sajnos tapasztalnom kellet, hogy a mai nap is előfordul hasonló eset.
Nekem a harmadik ilyen felháborító ügyről van tudomásom.
Tessék mondani mennyi van az országban?
Természetesen senki nem tudja, hogy nála egy ismeretlen személy van állandóra bejelentve, csak akkor derül erre fény, ha valamilyen hivatalos levél érkezik a címére,
számunkra ismeretlen személynek.
Ekkor van mindenkire nézve „szívás”.
Az illegális személynek, az hogy tudott a lakásba bejelentkezni?
A tulajdonosok, hogy tegyem ki a nem kívánatos személyt?
A kormányunknak, hogy a sok emberi érdekeket szolgáló igazságos törvényük ellenére, hogy történhet ilyen?
Természetes az illetőt a törvényeink megbüntetik, HA ELKAPJÁK.
Talán az illetékesek (ha akarnak) tesznek róla, hogy ilyen ne fordulhasson többet elő.
 
Gyerekkoromból nem emlékszem olyanra, hogy valaki bejelentkezet egy lakásba az ott lakó tudta nélkül.
Sajnos a mai világba ez is lehetséges.
Nem tart igényt az Önkormányzat a főbérlő, vagy tulajdonos írásos, vagy esetleg szóbeli beleegyezésére.
 
 
Budapest, 2011. 06. 11.
 
 
                                                                  Gábor Szabó Béla

                                

 

      

 

                        

 

 

 

 

 

 

Ez hogy lehet? bejegyzés elolvasása

Nézz rám!

0 hozzászólás Írta Gábor Szabó Béla 1 éve

 

 
 
 
                
 
 
 
Nézz rám!
 
Ne fordulj el, mert úgy is látlak,
Rád csukom a szempillámat.
 
Benn dörömbölsz s szívemben,
És elsimulsz a tenyeremben.
 
Elpirulsz az arcom bőrén,
Mint vadvízen a verőfény.
 
Olyan jó vagy, jó meleg vagy,
Nagyon jó így, hogy velem vagy.
 
Nézz rám, szólok a szemednek,
Ne fuss el, nagyon szeretlek.
 
Budapest, 1965-70 körül.
 
 
Gábor Szabó Béla

                

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nézz rám! bejegyzés elolvasása

Lennél megint fiatal?

55 hozzászólás Írta Gábor Szabó Béla 1 éve

 

                       
 
 
Lennél megint fiatal?
 
 
Gyerekkoromban, lehetem úgy 10-12 éves, gyakran mondogatták idősebb emberek:
De jó neked, de szívesen cserélnék veled.
Gyerek fejjel elengedtem a fülem mellett ezeket a megjegyzéseket, és később sem foglalkoztatott a téma, lehet-e valami a dolgok mögött?
Természetes az érthető volt számomra, hogy az idős ember szívesen lenne megint fiatal.
Most ismételten találkozom, ezzel a megjegyzéssel, csak teljesen más megfogalmazással.
Ma az idősseb emberek (magam is) azt mondják a fiataloknak:
Nem cserélnék veletek, nem szeretném elölről kezdeni az életet.
Vajon miért alakulhatott ki ez a vélemény?
Az a rendszer, ha szabad mondani, és ahogy sokan mondják:
Az ÁTKOSBAN, sanyarú sorsa volt mindenkinek.
(Azt a minimális létszámot figyelmen kívül lehet hagyni akinek nem).
Óriási volt a szegénység, az éhezés, és a népnek szava sem lehetett, ha valami nem tetszet.
Mégis miért volt az jó, és akkor mégis miért akartak az emberek akkor fiatalok lenni újra?
Ma, amikor minden olyan szép, és demokrácia van, az emberek, megmondhatják a véleményüket, megmondhatják, ha valami nem tetszik, mégis elég nekik ebböl az életből.
Úgy tudom az „átkosban” ha az ember nem megfelelő véleménnyel volt, az „uralkodó” kormányról, elvitték. Ma nem viszik el, de nem is figyelnek oda, hogy mi nem tetszik.
Jobb lét az nincs, viszont lelkileg az emberek teljesen összeomlanak.
Ma a férfin kívül az asszony is dolgozhat, ha tud két munkahelyen, ha nem, ugyan úgy éhezik, mint régen, csak most már nincs meg az emberekben az egymás iránt érzett, szeretet, empátia.
Gyerekkoromban, gyakran előfordult, hogy ha valaki főzött egy lábas paprikás krumplit, átvitte a szomszédba, és közösen ették meg, szeretettbe.
Szorongás, depresszió, gazdasági válság, gyógyítatlan betegségek sokasága, munkanélküliség, hajléktalanság, és sorolhatnám, így természetes örülnek, hogy vége lesz, mert ez csak szenvedés.
Nem cserélni, sajnálni tudom a mai fiatalságot.
A lokas kétfillér is ért még valamit, nemhogy az ember!!!
 
Budapest, 2011. június 8.
 
 
                                                                       Gábor Szabó Béla
 
 
 

                                              

 

 

 

 

Lennél megint fiatal? bejegyzés elolvasása

Oly gyenge az ember!

0 hozzászólás Írta Gábor Szabó Béla 1 éve

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Oly gyenge az ember!

 
 
Vajon hogy jelez testünk, hogy elég?
Lelkünk mely ég meddig bírja még?
Nem tudjuk, mi tompítja a fájdalmat,
így agyunkat veszítjük és józanságunkat,
leszünk, mint a viharban a köd, ha szétszakad.
 
Hol veszti el az ember, emberi mivoltát,
és kap a sátán egy üres szolgát.
Mért lehet hogy a szeretett is kevés,
és ki adja, miért lesz a szája íze epés.
Bánata csak nő, és nem lesz kevés.
 
Uram oly gyenge az ember, és gyaur,
ebben a világba mért a hitetlen a nagyúr?
Szánd meg a lelkemet, adj egy szebb életet.
Tudjam azt hinni, hogy van még remény,
Csak ez a élet lett egy kicsit kemény.
 
 
 
 
Budapest, 2011. május 8.
 
 
                                                             Gábor Szabó Béla
 
 
 
 
 
 
 
 
 

 

 

Oly gyenge az ember! bejegyzés elolvasása

BÜNTETÉSEK NEKÜNK!

0 hozzászólás Írta Gábor Szabó Béla 1 éve

BÜNTETÉSEK NEKÜNK! bejegyzés elolvasása

Nyílt levél egy Apához!

9 hozzászólás Írta Gábor Szabó Béla 1 éve

 

 
 
Nyílt levél egy Apához!
(nem egyedi eset)
 
 
 
Kérlek, tekints el attól, hogy nem tudtalak kellő tisztelettel megszólítani.
Miért?
Mert nem tanítottál meg tiszteletadásra irántad.
Azt hogy nem kedves Apámnak szólítalak, ez megint lehetetlen hisz soha nem voltál hozzám kedves.
Az Anyámat magára hagytad azzal a blőd kifogással, hogy én nem a Te gyereked vagyok.
Akkor Kié? Neked volt Apád? Mert nekem nem, és ez az egész életem alakulására kihatott.
Mondhatom, ha férfinek, nevezted volna magad, vállalod azokat a költségeket amivel (DNS) bízonyithatad volna az általad „kibúvó” állítást.
Ezt nem is akartad. Neked így volt jó.
Ehejt, felelősség alól kibúvó állításoddal éled csodálatos „életed”?
Csak hát sajnos, hogy akit az Apaként kellene szólítanom, nem volt, és nem férfi még ma sem.
Csináltál egy gyereket és a velejáró, érzelmi, nevelési, ANYAGI terhet rá hárítottál egy olyan asszonyra, akit Te nem érdemeltél meg.
Soha ne rágalmazd az ANYÁMAT, HOGY MÁSTOL SZÜLT VOLNA GYEREKET, és nem a férjétől.
Lehet, Te ilyen vagy, de ne tételezd fel ezt az aljasságot másról.
Nem lett volna az a összeg olyan nagy amellyel egy gyerek tartás költségeit ne fedezheted volna.
Neked igen! Neked rám egy forint is sok lett volna.
Karácsonyok, születésnapok teltek úgy, hogy békésen nyugodd lelkiismerettel, feküdtél le.
Majd valahol, valamikor a lelkiismereteddel el kell, és el fogsz számolni, remélem olyan fájdalmas lesz, mint nekem az apa hiánya
 
MIÉRT VESZEM EZT A PÁR PERCET, HOGY HOZZÁD IRJAK?
Tudatni szeretném veled, hogy akár tetszik, akár nem, nagypapa leszel, és ennek a gyereknek XY lesz a vezeték neve sajnos. Nem lesz büszke a nagyapjára.
Csak remélem, de mindent el fogok követni, hogy különb apa legyek, mint TE (nem lesz nehéz).
Ez a gyerek ne érezze soha azt a lelki fájdalmat, hogy a pajtásai hívhatják az apjukat, és Ő nem.
 
 
 
Budapest. 2011. április 17.
 
 
 
                                                                         Gábor Szabó Béla
 

 

 

 

 

 

Nyílt levél egy Apához! bejegyzés elolvasása

Lyukas gatyában!

13 hozzászólás Írta Gábor Szabó Béla 1 éve

 

 

                                         Lyukas gatyában!
 
Az ember félve szólal meg, félve ír le egy szót, nehogy valamilyen politikai elkötelezettséget tételezzenek fel róla. Magam már elég rég óta csalódtam a politikai elitbe, csalódtam hogy majd 5 év múlva, majd 3 év múlva milyen jó lesz.
Sajnos az ember élete véges és azt már nincs lehetősége megvárni, ami még ma is nagyon távolinak tűnik.
Mint mondtam a politikai érdeklődésem egyenlő a nullával, így senki nepróbálja bemagyarázni, hogy kérdéseim mögött, csak van valami.
Mert hogy kérdések tömege van az emberek fejében, és az enyémben is.
Ami legutoljára kiverte nálam a biztosítékot, hogy lehetőség van befizetni az állam adóság törlesztésére.
Tessék mondani ez kinek szól?
Mert az tudott, a tehetősek egy fillért sem fognak fizetni, ezért van nekik.
Akkor ki? A panellakó? Akit már a villamoson is megszólít a kéregető.
Akinek van lehetősége az adjon, az árvíz, a vörös iszap, a rákos gyerekek részére, és soroljam?
Azt mondom, hála, hogy egy-egy közepes kvalitású vállalkozó meg halja a segítség hívó szavát, de mért nem halja meg az „emeleten” az elit, az operabálon résztvevők, mért titok ez? Mért nem lehet azt publikálni, hogy xy, „nagy” úr ennyit, és ennyit adott?
A közértben az árak meg mennek felfelé 20-30%-al.
Tessék mondani miből tudna adni a nyugdíjas?
Az a baj, hogy az ember magára veszi, miért nem segítek én is, de miből?
A szomszédos országokat miért nem érinti a benzin áremelés?
Miért kell átjárni, hogy egy kis pénzt tudjanak az emberek megspórolni?
És még ez is csempészésnek számit. Nem oda megy az ember vásárolni, ahol olcsóbb?
A szomszédos államokban miért annyi a jövedelem, amiből lehetne adakozni, ha esetleg kell, és meglehet élni is belőle? 
Tudom nagy az állam adóság, de ezt ki tette? A villamos vezető?
A mai napig olyan dolgokra költik a pénzt „én úgy látom” ami lényegtelen.
Nekem most nem Elvis Presley térre lenne szükségem, és sok szerencsétlen embernek!!
Természetes itt vannak a „nyugerek” akiknek esetleg még gyógyszerre is szükségük van, és mondhatom nem csak bántja őket az a tény, hogy nem tudnak segíteni szomorú sorsú ember társain, de még idegesíti is.
Velem történt: egy vizsgálatra kellet mennem, és az orvos kérte, (vigyek magammal) vegyem meg a szükséges injekciót, amit majd bead. Ez talán nem is a legjelentősebb eset.
Kérés, Kérés, Kérés!!! És koldulás. 
Ehhez még jön a különböző büntetések sorozata. Talán ezeket sem kellene sorolnom.
Ugyan akkor, ha a hivatal téved, még csak elnézést sem kér.
Sokszor írtam már a rendőrség „hatásos” tevékenységéről.
Nem tudom a rendőrségnél nincs munkaköri kötelezettség?
Nincs olyan, hogy az állampolgár összeszorítót foggal összegyűjtőt, javát valami formába segítse védeni, esetleg a személye biztonságát óvja? A rend őre!!!
Mit látok?
Ki állnak az út mellé, és aki gyorsabban megy (valóban nem jó) azt büntetik (most már felemelt tarifával), vagy rossz helyen áll az autó, mert hogy az „életveszélyes”.
Egy rendőrkapitánytól kérdeztem: kinek ártok azzal, ha a biztonságövet nem kapcsolom be?
A válasz minden volt, csak elfogadható nem. Tudniillik, (szerintem) csak az én bajom, és azért miért ilyen a büntetési tarifa? Bár csak a jövedelmeket emelkednék ilyen mértékbe!
Aztán adakozz!!!
A faluba az idős néni nem mer kimenni az utcára, hogy miért…? Ott egy rendőr még 5 km. távolságban sincs, de ha lenne, nem biztos, hogy intézkedne, lehet, hogy elfordulna.
Bravó.
Hallgatom a rádiót, azt mondják a rendőrség nem hajlandó szükséges esetekben lépni, cselekedni. Tegyünk feljelentést, így kénytelenek lesznek.
Ez a megoldás? Járjak bíróságra?
Aztán, a befizetett büntetést a rendőrség számlájára kell befizetni, onnan hová kerül a pénz?
Jó lenne, ha egyszer a beígért pld: közbiztonság megvalósulna.
Jó lenne, ha nem csak adni kellene, hanem kapni is.
 
 
Budapest. 2011. 04. 13.
 
 
                                                                            Gábor Szabó Béla
 
 

 

Lyukas gatyában! bejegyzés elolvasása
Előző oldal Következő oldal